A NEVETŐ FARKASOK ÉS A DÁMVADAK TÖRTÉNETE

Ünnepséget rendeztek a farkasok a nagy folyam torkolatánál. Az ünnepségre meghívták a dámvadak törzsfőnökeit, s azok el is mentek a nagy folyam torkolatához. Amikor odaértek, letelepedtek a réten, szemben a farkasokkal. A farkasok ekkor így beszéltek: - Hé ti dámvadak, itt velünk szemben, kezdjetek el nevetni! De a dámvadak ezt mondták: - Először ti nevessetek! - Jó, akkor mi nevetünk először - mondták a farkasok, és rá is kezdtek: - Hahahaha... hihihihi... És most rajta, nevessetek ti, dámvadak, itt velünk szemben! És akkor a dámvadak kedvetlenül nevettek, így: - Mmm... Mmm...Mmm... És ismét a farkasok nevettek: - Hahaha... hihihi... És a dámvadak megrettentek, mikor meglátták a hahotázó farkasok nagy, éles fogait. A farkasok ekkor azt mondták: - Most megint rajtatok a sor, nevessetek! De ne csukott szájjal! Elvégre senki sem nevet csukott szájjal. Nyissátok ki jó nagyra a szátokat, rajta! Nevessetek! És a dámvadak rákezdtek: - Hahaha... hihihi... - nevettek, és nagyra nyitották a fogatlan szájukat. Mikor a farkasok látták, hogy a dámvadaknak nincs foguk, rájuk vetették magukat, széttépték, fölfalták a dámvadak törzsfőnökeit. Csak egy menekült meg, ő vitte hírül társainak, hogy mit tettek a farkasok. A dámvadak azóta is rettegnek a farkasoktól.