Mátyás királynak valamikor réges-régen, mikor ű uralkodott,
nagyon sok irigye vót. De Mátyás király sok közzül nem tudta elképzelni, hogy
mék a rossz. Mer amék legszebben beszélt, legjobban színeskedett neki, az vót a
legnagyobb irigye. Hát Mátyás király mindég bánkódott ezen, hogy hát, mék is
lehet neki a legnagyobb irigye.
- Hm! Na jó!
Majd ű egy alkalomkor bennt a minisztériomba felhozta ezt a
beszédet. Hát a miniszterek mindég azt monda, hogy:
- Felséges atyám! Mihint észreveszed eztet, mindján rögtön
akasztófa neki!
Na de Mátyás király nem vót olyan lelkű, Mátyás király
megbocsátott mindenkinek. Majd Mátyás király eccer elment egy másik faluba
szíjjelnézni a szegények közzé. Hát a szegények közt szíjjelnézett, de kit
keresett meg mindég, a hajdúkat. Mer ezelőtt nem vót rendőrség, hanem hajdúnak
nevezték. Megfogott egy hajdút. Persze ű nem királyi ruhába vót, hanem
parasztruhába vót, és mondta neki:
- Mondja mán hajdu bácsi, mennyit fizetnek magok a szegény
zsellérembereknek egy napra?
Hát mondta:
- Nyócvan krajcárt, hetven krajcárt!
- Ajajaj! De keveset!
Azt mondja:
- Hát kérem szépen - azt mondja -, itt annyit ér!
- Mán - azt mondja -, én is dolgoznék, de ezt keveslem!
Inkább megyek másfelé!
Na ugyi mán itt megtudta, hogy mi a fizetés. Elment egy
másik községbe. Na, mikor elment egy másik községbe, ott is érdeklődik a
hajduktul.
- Mondja mán hajdu! Mit fizetnek magok egy napra?
Hát ez még kevesebbet mondott, mint a másik.
- Én istenem, szegény japán népeimet ennyire sajtolják!
Muszáj leszek - azt mondja - minden községbe szíjjelnézni! Így elpusztul a
népem!
Na, Mátyás király nem is ment tovább, hanem hazament.
Hazament Mátyás király. Elvacsorált. Másnap reggel elfröstökölt. Mátyás király
kiment. A félrevaló dógát végezni. Egy huncut álnok, ez meg lehúzódott bennt a
reterájba. Egy nyársat magáho vett. Mátyás király, mikor legjobban végezte a
dógát, végigtoszította rajta a nyársat. De Mátyás király félrefordult egyenesen,
és azt kiáltotta:
- Szúrjad, szúrjad! Most szúrod ki Magyarországrul az
igazságot!
“Meghalt Mátyás király ekkor?”
Meghalt, rögtön. El is temették!
Meghalt, rögtön. El is temették!
Kállósemlyén (Szatmár megye)
