Elmegy a szegény emberhez Mátyás. Este. De diákruhába. És azt mondja:
- Befogadsz?
- Igen. Befogadlak. Gyere be.
Bemegy Mátyás, és no, elébe tesz egy tál lencsét. Akkor azt mondja Mátyásnak:
- Állj meg. Menyek hozzak ki zsírt és még: - Me, teszem, hogy még jobb legyen. Legyen finomabb az a lencse, megtrágyázom.
Na jól van. Mátyás megeszi, elbeszélgetnek s elmegy. S akkor hagy egy gyűrűt nekie, azelőtt mielőtt elment, ez a gyűrű, evel keresse.
- Gyere Budára, és mutasd ezt a gyűrűt. Akkor nézd meg, be fognak engedni.
Na felkerekedik, el is megy s mutassa azt a gyűrűt, igen-igen tisztelik azt a szegény embert. Bemegy. Hát ki fogadja? Mátyás.
- Uram, király, bocsáss meg, hogy csak egy tál lencsével tudtalak felszolgálni.
- Semmi. Űlj le az asztalhoz. - Leül, s akkor hoz egy tányér ezüstöt. Letölti az asztalra. S hoz egy tányér aranyat is. - Na ez azér. Ezt megtrágyázom. Ha te is megtrágyáztad a lencsét, én is megtrágyázom.
Odaadta a szegény embernek, s aztán élt boldogan az aranyakkal.
Magyarszovát (Kolozs megye)
