Vót egy gazda cigány. Azt írta a háza végire:
- Nincs sömmire sömmi gondom.
Mátyás királ möglátta, hogy mi van a cigán házán kiírva.
Elővette a cigánt:
- Hogy merté ilyet kiírni ilyen szűk esztendőbe? - mondta Mátyás királ. - Ha nincs gondod, majd adok én! - gondolta magába.
Akkor adta föl:
- No, cigán, ha ki nem találod, még én visszagyüvök, hogy hun a világ közepe, akkó vége az életödnek! Mög hogy én mit gondolok? Hogy én mijön állok?
A cigán nagy gondságba esött. Se inni, se önni nem tudott a nagy gondtú.
Azt möglátta a cigán bérösse, aszongya:
- Uram, mí búsulsz te?
- Ússe segíts te azon!
- Dehogynem! - aszongya. - Segítek ín!
- No, ha segíts te a bajon, neked adom a lányomat felesígül! Mög ha meghalok, neked adom az egísz vagyonomat!
Visszaérközött Mátyás királ. Akkor a cigán bérös kilépött a cigán elébe.
Asz kérdözi a cigántul Mátyás királ:
- Nohát, cigán, kitanátad-e mán, hogy hun a világ közepe?
Aszongya a cigán - mögverte a lábával a fődet -, aszongya:
- Itt van, uram, itt!
- Hát a másikat, hogy mit gondolok én?
- Azs gondólja király ífilsíge, hogy a gazsdájával beszíl, pedig csak a bíressivel.
Akkó mondta:
- No, ha ki nem tanálod, hogy én mijön állok, vége az életödnek!
- A cipőtalpán, uram, a cipőtalpán! - Igaza vót, azon állt!
Így a cigán bérös feleségül kapta a gazda cigán lányát, oszt később elkapta az egész vagyonját.
Egyházaskér (Vajdaság)
