Mikor Krisztus az embert teremtette, ott kajfertoskodott mellette Szent Péter is.
Kapta magát Szent Péter, felütött benne a ke, feltette, hogy ő is csiná má embert.
Csinát is. Nagy hegyesenn vitte Krisztus elejbe az embert. De mikor Krisztus mellátta, olyant nevetett rajta, hogy még a könnyűji is hullott bele.
– Hát mit nevet? – kérdezte Péter.
– Azt, te szerencsétlen! hogy a fejit meffordítva tetted a nyakára!
Péter elszégyellette magát, hogy nem tud semmit, de azután maga is nevetett rajta. De azé nem törte össze, ha odaszót Krisztusnak:
– No! Uram! azé jó lessz ek kötelesnek!
Igy teremtette Szent Péter a kötelest.
Besenyőtelek, Heves vármegye. Putyó Ragó Jánostól. Lejegyzés ideje: 1904. julius.
