Mikor még Krisztus Urunk a fődönn járt, vele járt Szent Péter is.
Szent Péternek vót egy szamara, a kit hordozott ő a vásárra ide-oda, de mikor árolta, mindég igazat mondott. Elmonta, hogyha kérdezték: van-e valami baja az állatnak? – elmonta, hogy biz a kehes, nem húz, kényes, hát hogy egyszóval nem jó a szamár.
Hogy vették vóna meg!?
Elkezdett Krisztusnak panaszolkonnyi, hogy a szamáronn sehogyse bir túlannyi, nem tuggya, mé!?
Aszongya neki Krisztus:
– Hát azé nem tudod elannyi, mer igazat mondol rúlla, gyalázod! Dícsírnyi kell agyba-főbe! nefé! majd eladod akkor!
Péter letközelebb úgyis tett, oszt minőt csudákozott, hogy elatta!
Innet mongyák azt, ha valaki igazmondásáé rosszú jár, hogy – új járt, mint Szent Péter: igazat mondott.
Besenyőtelek, Heves vármegye. Putyó Rago Jánostól. Lejegyzés ideje: 1904. február.
