Ecczer a légy meg a bóha elindútak világot próbányi.
Azt kérdezi a bóha a légytű:
– Hallod-e, pajtás! mé van neked olyan nagy külűszemed?
Aszongya a légy:
– Hát azé, hogy mikor a kopasz ember fejire szállok, megcsípom, oszt ő haragjába engem agyonn akar ütynyi, de nem engem, ha a fejit ütyi meg, azonn én olyan jóézűt nevetek, hogy kidűlled a szemem is. A sok nevetéstű van nekem nagy szemem!
Ezenn még a bóha is nevetett.
Akkor aszongya a légy:
– Hát neked, pajtás! mé olyan görbe a hátad?
Aszongya a bóha:
– Hát bíz acs csak attú van, hé! mer én a letnehezebb embert is fel birom emelnyi. Ezt teszi a sok emelgetés!
A légy ezenn olyant nevetett, hogy a szemi méj jobban kidülledt.
Gyöngyös, Heves vármegye. Emlékezetből. Lejegyzés ideje: 1903. augusztus.
