A kis kakas kapirgát, kapirgát, ecczer kakás lett a lába.
Ment az íremhe, de az nem akarta letürűnyi.
»Hallod-e, írem! türűdd le lábam kis kakáját, mer menek a báránho, oszt majd megesz!« Aszongya az írem: »ereggy, mit bánom én!«
Megy a báránho, eléaggya a panaszszát. »A szemetenn kapirgátam, kapirgátam, a lábam kakás lett, mentem az íremhe: türűllye le a lábam! fenegettem, hogy maj megeszed te, de ő aszonta rá: »mit bánom!« Ereggy, oszt edd meg!«
A bárány aszonta, hogy ő nem megy.
»Edd meg, bárány, mer menek a farkasé!« »Mit bánom én, ereggy!« – monta a bárán.
A kis kakas akkor ment a farkasho. »Hallod-e, farkas! a szemetenn kapirgátam, kapirgátam, a lábam kakás lett, mentem az íremhe: türűllye le a lábam! nem türűte. Fenegettem, hogy maj megeszi a bárány. Mentem a báránho, hogy egye meg az irmet, aszonta, hogy nem megy, montam neki, hogy elgyövök teérted, de ő aszonta: »mit bánom én!« Ereggy, oszt edd meg!«
A farkas is aszonta, hogy ő nem megy.
»Edd meg, farkas! mer menek a puskáé, oszt mellő!« »Nem bánom én, de nem mek!« – monta nagy fittyen a farkas.
A kis kakas ment a puskáho. »A szemetenn kapirgátam, kapirgátam, a lábam kakás lett, mentem az iremhe: türűllye le a lábam! nem türűte. Mentem a báránho: egye meg az írmet, nem ette, mentem a farkasho: egye meg a báránt, as se ette, most elgyöttem hozzád: lődd meg a farkast!«
De a puska aszonta, hogy ő nem lövi.
»Lődd meg, puska! mer menek a sulyoké!« »Ereggy, mit bánom én!« – monta a puska.
Akkor ment a sulyokho. »A szemetenn kapirgátam, kapirgátam, a lábam kakás lett; mentem az íremhe: türűllye le a lábam! nem türűte; mentem a báránho: egye meg az írmet; nem ette; mentem a farkasho: egye meg a báránt; nem ette; mentem a puskáho: lőjje meg a farkast; nem lőtte! most elgyöttem hozzád: törd össze a puskát!«
A sulyok aszonta, hogy bizon nem töri ő.
»Elmenek a tűzé, oszt megéget! törd össze!« »Nem töröm en!« – monta újfent a sulyok.
A kis kakas elment a tűzhö. »A szemetenn kapirgátam, kapirgátam; a lábam kakás lett; mentem az íremhe: türűllye le a lábam! nem türűte! mentem a báránho: egye meg az írmet! nem ette; mentem a farkasho: egye meg a báránt! nem ette; mentem a puskáé: lőjje meg a farkast! nem lőtte; mentem a sulyokho: törje össze a puskát! nem törte; most má hozzád gyüttem: égesd meg a sulykot.«
De a tűz is csak aszonta, hogy ő nem égetyi.
»Égesd meg, tűz! mer elmenek a vízé!« »Ereggy, mit bánom én!« – monta a tűz.
A kis kakas ment a vízhe. »A szemetenn kapirgátam, kapirgátam, a lábam kakás lett; mentem az iremhe: türűllye le a lábam! nem türűte; mentem a báránho: egye meg az írmet! nem ette; mentem a farkasho: egye meg a báránt! nem ette; mentem a puskáho: lőjje meg a farkast! nem lőtte; mentem a sulyokho: törje össze a puskát! nem törte; mentem a tűzhö: égesse el a sulykot! nem égette; mos má hozzád gyöttem, ócsd el a tüzet!«
A víz meg kötte magát: ő nem megy!
»Ereggy, víz! mer menek a bikáé!« »Ereggy!« – monta a víz.
Ment is a kis kakas. »Hallod-e, bika! a szemetenn kapirgátam, kapirgátam, a lábam kakás lett; mentem az íremhe: türűllye le a lábam! nem türűte; mentem a báránho: egye meg az irmet! nem ette; mentem a farkasho: egye meg a báránt! nem ette; mentem a puskáho: lőjje meg a farkast! nem lőtte; mentem a sulyokho: törje össze a puskát! nem törte; mentem a tűzhő: égesse meg a sulykot! nem égette; mentem a vízhe: ócscsa el a tüzet! nem ment; mos má hozzád gyöttem: idd meg a vizet!«
De a bika en nagyot bődűt, hogy ő nem iszsza.
»Bika! idd meg a vizet, mer menek a mészárosé!« »Ereggy, Isten hírivel!« – monta a bika.
A kis kakas ment a mészárosho. »Hallod-e, mészáros! a szemetenn kapirgátam, kapirgátam, a lábam kakás lett; mentem az íremhe: türűllye le a lábam! nem türűte; mentem a báránho: egye meg az írmet! nem ette; mentem a farkasho: egye meg a báránt! nem ette; mentem a puskáho: lőjje meg a farkast! nem lőtte; mentem a sulyokho: törje össze a puskát! nem törte; mentem a tűzhő: égesse meg a sulykot! nem égette; mentem a vízhe: ócscsa el a tüzet! nem ótotta; mentem a bikáho: igya meg a vizet! nem itta; most má, mészáros! hozzád gyöttem: öld meg a bikát!«
A mészáros ölte a bikát, bika itta a vizet, a víz ótotta a tüzet, a tűz égette a sulykot, a sulyok törte a puskát, a puska lőtte a farkast, a farkas ette a báránt, a bárány ette az írmet, az írem a kis kakasnak letürűte lába kis kakáját!
Besenyőtelek, Heves vármegye. Szabó Éva parasztasszonytól Lejegyzés ideje: 1904. január.
