Volt egy király, aki elhatározta, ezer aranyat is
megad egy olyan lóért, amelyik ezer lit képes vágtatni egyfolytában. Három éven
keresztül hiába kutatott ilyen paripa után.
Három év múlva valaki felajánlotta, keres ilyen
lovat a király számára.
A király megörült, és nyomban megbízta az illetőt
a ló megvásárlásával.
Pár nap múlva ez az ember visszajött, és
jelentette, hogy ötszáz aranyért vett egy lókoponyát. A király éktelen haragra
gyúlt.
- Élő lovat akarok! - üvöltötte. - Mit kezdjek egy
döglött lóval?! Hogy dobhattál ki ötszáz aranyat hiába?
A férfi így felelt:
- Ha hajlandó vagy ötszáz
aranyat adni a döglött lóért, nem vagy-e hajlandó jóval többet adni egy élőért?
Az emberek tudomást szereznek erről a vásárról, rájönnek, valóban kész vagy
arra, hogy megfizesd a jó ló árát, és legjobb lovaikat küldik ide neked.
Így is történt. A király csakhamar három pompás
paripára tett szert.
