Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyétkű macska. Bármit is adott neki a gazdasszony, az mindent felfalt. Egyszer a férfiak elmentek az erdőbe, elvitték a macskát. A macska járkált az erdőben, mert nagyon megéhezett. Rábukkant egy döglött vaddisznóra és elkezdte enni. Éppen arra járt a farkas, és csodálkozva látta, hogy egy ilyen kicsi állat egy ilyen nagyot eszik.
- Isten segítsen meg, Macskovszky! Hogy vagy?
- Miután elfogyasztottam ezt, egy másikat is elkapok! - felelte a macska.
A farkas rémülten szaladt tovább. Menekülése közben összefutott a medvével, és mondta neki:
- Komám, komám, hallgasd csak, mit mondok most neked! Egy kicsi felfalt egy nagyot. Te talán bátor vagy, és legyőzöd!
- Gyerünk, én biztosan legyőzöm! - mondta a medve.
És elindultak. Amikor odaértek a macskához, így szólt:
- Isten segítsen meg, Macskovszky! Hogy vagy?
- Miután ezt elfogyasztom, egy másikat is elkapok - mondta a macska.
Megijedt a medve és elszaladt. Menekülése közben összefutott a rókával, és mondta neki:
- Komám, komám, hallgasd csak, mit mondok most neked! Egy kicsi felfalt egy nagyot. Te talán bátor vagy, és legyőzöd!
- Gyerünk, én biztosan legyőzöm! - mondta a róka.
És elindultak. Amikor odaértek a macskához, így szólt:
- Isten segítsen meg, Macskovszky! Hogy vagy?
A macska szinte felkiáltott:
- Miután ezt elfogyasztom, egy másikat is elkapok!
Megijedtek az állatok és megint elfutottak. Találkoztak a nyúllal:
- Komám, komám, hallgasd csak, mit mondok most neked! Egy kicsi felfalt egy nagyot. Te talán bátor vagy, és legyőzöd!
- Gyerünk, én biztosan legyőzöm! - mondta a nyúl. Mindannyian elmentek, és a nyúl ezt mondta:
- Isten segítsen meg, Macskovszky! Hogy vagy?
A macska ismét teli torokból kiáltotta:
- Miután ezt elfogyasztom, egy másikat is elkapok!
Most még jobban megijedt mindenki és elfutottak. Attól féltek, hogy még őket is elkapja és felfalja. Megszólalt a róka:
- Rendezzünk neki nagy lakomát, akkor minket nem fog bántani.
A medvének házat kellett építeni, a farkasnak levágni egy disznót, a rókának hozni pár libát, a nyúlnak meg káposztát. Amikor mindennel elkészültek, elment a farkas, hogy meghívja a lakomára a macskát:
- Macskovszky úr, kérem, jöjjön el a lakomára!
- Elmegyek, elmegyek - felelte a macska.
Várták, egyre várták, de már megelégelték a várakozást. Ekkor elment érte a róka:
- Macskovszky úr, kérem, jöjjön el a lakomára!
- Elmegyek, elmegyek - felelte ismét a macska.
Várták, egyre várták, de már megelégelték a várakozást. Ekkor elment érte a nyúl:
- Macskovszky úr, kérem, jöjjön el a lakomára!
- Megyek már, megyek - nyávogta a macska.
Az asztalra tettek főt és sült húst, káposztát. De a farkas, mivel félt a macskától, elbújt egy ágrakás alá, a medve felmászott a ház tetejére, a róka bebújt egy lyukba. A nyúl vállalta el a házigazda szerepét.
Megérkezett a macska, a nyúl kinyitotta az ajtót, beengedte a vendéget. Az rögtön felugrott az asztalra és a húst kezdte harapdálni. A farkast annyira ingerelte a hús szaga, hogy a nyála kezdett csurogni, és a farka is mozgott. A macska, megpillantva a mozgó farkat, azt hitte, hogy az egy egér, és leugrott, hogy elkapja. A farkas szörnyen megrémült, futásnak eredt. Így kiszúrta a szemét, összetörte a bordáit és megdöglött. A medve leugrott a háztetőről és agyonütötte magát. A róka menekülés közben egy kutyának szaladt, aki széttépte. A nyúl maradt ott a macskával, és boldogan, jólétben éltek sokáig, hiszen sok húsuk maradt.
