Mengchang herceg úgy döntött, elhagyja
szülőföldjét, Qi tartományt, és állami hivatalt vállal Qin tartományban.
Százával akarták lebeszélni tervéről, ám ő nem hallgatott rájuk. Végezetül Su
Jin, a szónok kért kihallgatást tőle.
- Hallottam már minden érvet, amit ember
felsorakoztathat - üzent ki neki Mengchang herceg. - Kizárólag természetfölötti
érvelést nem hallottam még.
- Nem azért jöttem, hogy emberi dolgokról
beszéljek - felelte Su Jin. - Azért kérek kihallgatást, hogy a
természetfölöttiről beszélhessek.
Ekkor a herceg maga elé bocsáttatta. Su Jin a
következő történetet mondta el:
- Idefelé jövet, a Zi folyón átkelőben hallom,
amint egy agyagfigura meg egy faszobor beszélgetnek.
- Te csak darab agyag voltál a folyó nyugati
partján - mondta fitymálkodva a faszobor. - Figurát formáztak belőled, de
amikor jönnek az esős hónapok, és a folyó kiárad, elpusztít a víz.
- És az miért baj? - vitatkozott az agyagfigura. -
A folyó nyugati partjából vétettem, és ha elpusztulok is, újra folyópart
leszek. Téged viszont a keleti part kivágott fájából faragtak szoborrá. Ha jön
az esőzés, meg az ár, téged mindjárt elsodor. Akkor mihez kezdesz?
Lu Jin így folytatta: - Qin tartományt minden
oldalról megerősített hágók veszik körül, ha Qinbe mész, akárha oroszlán
szájába dugnád a fejed! Ha beteszed a lábad Qinbe, tartok tőle, soha nem térsz
vissza.
A herceg feladta tervét.
