HOGYAN SZABADÍTOTTA MEG A SZÉLVIHAR A RÓKÁT A FÁRÓL?

A rókának nem volt nyugta fönn a fán. - Hogyan is lehet eltűrni ezt az igazságtalanul ért szégyent? - mondta magában. - Még jönnek majd mások is és kérdezősködnek! Csak ki tudnék szabadulni a kötelekből, akkor eliszkolhatnék! Ismert ugyanis a környéken egy forrást, és tudta, hogy aki abban megfürdik, visszanyeri elveszített tagjait. Hiába törte azonban a fejét, minden kísérlete sikertelen maradt, nem tudott elszabadulni a fáról. De lám, egyszerre csak viharos szél kezdett fújni. Letörte a faágat, a kötél pedig kioldódott. Több sem kellett a rókának, elszaladt a forráshoz, és kis idő múlva már új bunda ragyogott rajta, csakhogy valamivel vékonyabb volt az eddiginél, és a vörös szín még erősen áttetszett a szőre közt. Így futkos mai napig is a világban és jaj szegény nyúlnak, hogyha egyszer elkapja!