Mikor a tél a kis barátcinegét az erdőből a gyümölcsösbe
szorítja, a kis madár ernyedetlen szorgalommal keresgéli eledelét ott, az ágak
hónaljában, a kéreg repedéseiben: csupa alvó bogárság az, amely fának,
virágnak, gyümölcsnek kártékony ellensége. Ekkor a kis cinege keresgélés közben
így szól:
- Nincs, nincs, itt sincs!
Mikor pedig mégiscsak talál valami icipici alvó hernyócskát,
petét vagy mást, akkor ezt mondja:
- Kicsit ér, kicsit ér!
De azért csupa szorgalom.
