PÁNCÉLBA ÖLTÖZVE

Tian Zan egy nap rongyokban jelent meg Chu herceg előtt.
- Módfelett rongyos az öltözéked, uram - jegyezte meg a herceg.
- Vannak ennél rosszabb öltözékek - mondotta Tian Zan.
- Könyörgök, mi lehet ennél rosszabb?
- A páncél rosszabb.
- Ezt hogy érted?
- Télen hideg, nyáron meleg - vagyis nincs a páncélnál rosszabb öltözék. Amióta szegény lettem, rongyosak a ruháim, te viszont herceg vagy, tízezer hintód van, jómódban élsz, mégis páncélba öltözteted az embereidet. Ezt nem tudom megérteni. Dicsőségre vágysz? De hisz pán­célt csatában viselnek, ahol az emberek fejét szétszabdalják, gyermekeket és szülőket halálok halálával pusztítanak el - a gondolat is dicstelen. Vagy új területeket akarsz meg­hódítani? De hisz ha jogtalanul jársz el valakivel, az ugyanígy jár majd el veled szemben, ha mások életét és vagyonát fenyegeted, ők ugyanúgy fenyegetik majd a tiedet! Amit elérsz, az csak szenvedés, baj magadnak és alattvalóidnak. Ha én lennék a helyedben, egyik célért sem kezdenék háborút.

Chu hercege nem tudott mit válaszolni rá.