Egy ember nem találta helyén a baltáját. Bizonyos
volt benne, hogy a szomszéd fia lopta el. Leste, hogy jár-kel a legény:
pontosan úgy lépkedett, mint egy tolvaj. Figyelte az arckifejezését: éppolyan
volt, mint egy tolvajé. Kihallgatta, amint beszélt: mintha egy tolvajt hallott
volna. Egy szó, mint száz, a legény egész viselkedése arról árulkodott, hogy
csakis ő lehetett a tolvaj.
Később a mi emberünk kiment ásni a kertjébe, és a
kertben meglelte a baltát. Amikor pedig újra megnézte magának a szomszéd legény
gesztusait, semmit sem talált már bennük, ami tolvajra emlékeztette volna.
