A RÓKA ÚJ FARKAT CSINÁL A FARKASNAK KENDERBŐL ÉS SZUROKBÓL

A róka messziről nézte, hogyan hagyta ott a farkas a jégben a farkát. Egyszer azután arra jött a farkas, és nyakon csípte a rókát, még mielőtt bemenekülhetett volna a kotorékba. - Megállj, te hűtlen barát! Eljátszottad az életedet! De mielőtt még végeznék veled, teremtsd elő a farkamat, vagy ezer halállal kínozlak meg! Ó, én boldogtalan - jajgatott tovább a farkas -, hogyan elcsúfítottad délceg alakomat! - De komám, hát hogyan tehetsz nekem ilyen igazságtalan szemrehányást? Hát nem figyelmeztettelek-e, hogy ne fogjál túl sok halat? Hanem megszoktam már, hogy te mindig hálátlansággal fizetsz ki engem, hiszen készen vagy a legszentebb esküvésedet is megszegni! De látod, tudom, hogyan lehetne pótolni a veszteségedet. Olyan farkat csinálok neked, hogy nem akad párja a kerek világon! Ha akarod, hétszer olyan hosszú lesz, mint a régi volt, és sokkal bozontosabb, úgyhogy büszke lehetsz majd rá! Örült a farkas ezt hallván, és mint mindannyiszor, amikor úgy érezte, hogy tisztelettel adóznak neki, nyomban szelídebbre vált a hangulata: - Hát akkor csináld meg gyorsan, komám! Erre a róka beszaladt a faluba, felosont az egyik parasztház padlására, ahol nemegyszer járt már, fogott egy köteg kifésült kendert, és elvitte magával oda, ahol a farkas várt rá, hosszú és vastag farkat font belőle, aztán elfutott a faluba a cipészhez, ellopott tőle egy darab szurkot, azzal odaragasztotta a farkat a helyére, és bekente jól, hogy csak úgy ragyogott. - Így ni - mondta, amikor elkészült. - Senki sem dicsekedhet azzal, hogy hosszabb farkat húz maga után, mint te! A farkas örült ennek a dicsőségnek, és majdnem megfeledkezett a sok verésről meg a szörnyű éhségről az új farok kedvéért. Feneketlen étvágya azonban csakhamar újra felébredt: - Hallod-e, róka koma, ha nem teremtesz nekem hamarosan valami harapnivalót, megismerkedsz a fogaimmal! - Csak alkonyatig várj, komám, akkor olyan lakodalomban lesz részed, mint még soha életedben! Az öreg András, aki ott lakik a sarkon, holnap tartja a fia lakodalmát, aki a Hanni Misának a Tini lányát veszi el feleségül, ma este kötik a koszorút. Ha majd azoknak már jókedvük kerekedett odafönt a házban, mi lemegyünk a pincébe, ahol jó sok kenyér, hús meg bor van. Jól ismerem az utat odáig!