Juan Zhu Liangnak nemcsak az esze forgott nehezen,
de a bátorsága is hamar inába szállt.
Egy holdfényes éjszakán az úton sétálva
megpillantotta maga előtt saját árnyékát “Ez valami szellem, aki itt lapul a
sötétben” - gondolta. Felpillantott, és hajszálat látott elszállni a szeme
előtt.
“Ó! Most meg felállt!” - gondolta. Annyira
megijedt, hogy sarkon fordult egyre gyorsabb léptekkel indult visszafelé, végül
rohant már.
Amint a házához ért, holtan esett össze.
