AZ ÖT CSODÁLATOS MESTEREMBER

AZ ÖT CSODÁLATOS MESTEREMBER
(Pieci brīnuma amatnieki)

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy család, öt fiúgyerekkel. Egyszer az apa e szavakkal útnak indította az öt fiát:

"Menjetek, és mind az öten tanuljatok valamilyen mesterséget!"

Úgy is történt. Az első nap a legidősebb fiú indult el, és az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:

"Hová mész?"

"Mesterséget tanulni."

"Milyen mesterséget?"

"Jós mesterséget."

"Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a jós mester­séget."

Másnap elindult a második fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:

"Hová mész?"

"Mesterséget tanulni."

"Milyen mesterséget?"

"Szabó mesterséget."

"Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a szabó mester­séget."

Harmadik nap elindult a harmadik fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:

"Hová mész?"

"Mesterséget tanulni."

"Milyen mesterséget?"

"Lövész mesterséget."

"Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a lövész mes­terséget."

Negyedik nap elindult a negyedik fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:

"Hová mész?"

"Mesterséget tanulni."

"Milyen mesterséget?"

"Tolvaj mesterséget."

"Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a tolvaj mester­séget."

Ötödik nap elindult az ötödik fiú, az úton találkozott egy öregemberrel, aki megkérdezte:

"Hová mész?"

"Mesterséget tanulni."

"Milyen mesterséget?"

"Lantos mesterséget."

"Jól van, fiam, akkor jó úton mész. Az út végén áll a házam, ott kitanulhatod a lantos mesterséget."

A következő évben a fiúk összegyűltek az apjuknál megmutatni, hogy mit tudnak. Az apa a tolvajjal kezdte:

"A tölgyfán fészkel egy gólya, lopd ki az öt tojást, hogy nyomuk se maradjon."

Jól van, a fiú dolgozni kezdett, és ki is lopta a tojásokat, hogy a gólyának fogalma sem volt róla, hogy üres fészekben ül. Ekkor az apa hozott egy kis asztalt, annak négy sarkán el­helyezett egy-egy tojást és az ötödiket középre tette, majd így szólt a lövészhez:

"Fiam, lövész - egy lövéssel kilövöd mind az öt tojást?"

A lövész nézi, majd céloz, és egyszer meghúzza a ravaszt: mind az öt tojás darabokra hullott.

"Nagyszerű!" örvendezett az apa. "De te, szabó fiam, össze tudod azokat varrni?"

A szabó dolgozni kezdett: összeszedte a darabokat, egymáshoz illesztette, és varrt, varrt, és hamarosan egészek lettek a tojások.

"Jól van!" örvendezett az apa. "De te, jós fiam, mondd meg, mi jót tanultál?"

"Sok mindent, de most látom, hogy oda, a tenger szigetére egy sas elvitt egy királylányt. Ha a testvéreim velem jönnek, akkor idehozzuk azt a lányt."

Rendben van, el is mentek. És már második vagy harmadik nap vissza is jöttek a lánnyal. (Az úton a sas rájuk támadott, de a lövész lelőtte. Amikor a sas leesett, eltörte a hajó árbocát, de a szabó megvarrta.)

De otthon a testvérek között viszály támadt. Az egyik is akarta a szép királylányt, a másik is akarta. Végül az apjuk így döntött:

"Nem tudjátok eldönteni, akkor én eldöntöm: aki egy egész éjjelt eltölt ebben a mély barlang­ban, ahol a medve alszik, az rászolgál, hogy feleségül vegye ezt a szép lányt."

Rendben, előbb bemegy az első négy fiú az alvó medvéhez, de semmi sem lett belőle - a medve morogva vadul rájuk támadt. Végül szerencsét próbált a lantos. Odament a barlang közelébe, a medve már örült; odament egészen a barlanghoz, a medve táncolni kezdett; be­ment a barlangba, leült, a medve lefeküdt melléje, és egész nap csak hallgatta a fülének ked­ves zenét. Reggel előjött a lantos épen és egészségesen. Az apja nagyon megörült: "Fiaim, igaz, ti mindannyian jó mesterséget tanultatok, de a lantosnak jobban sikerült, ezért övé a királylány."

Másnap meg is tartották a lakodalmat.

 

Forrás: Lett népmesék