Volt egyszer egy gazdag ember s ennek egy juhásza, kinek a keze alatt annyi juh volt, hogy számát se tudták.
Egyszer a gazdag embernek eszébe jut, hogy jó volna egy kis pénzmagra szert tenni, jó volna annak a tengernyi sok juhnak legalább a felit vásárra hajtani s pénzzé tenni.
Ezért kiadta a parancsolatot a számadójuhásznak, hogy annak a tengernyi juhnyájnak fele-közepét hajtsa el a vásárra ide meg ide.
A juhász szót is fogadott; a számlálhatlan juhnyájnak feleközepét elhajtotta a vásárra.
Csak mennek, csak mendegélnek, egyszer egy olyan folyóvizhez értek, melynek a Duna vagy Tisza fia sem lehetett.
Ezen az irdatlan széles folyóvizen pedig csak oly keskeny hidacska volt verve, hogy azon csupáncsak egy juh mehetett át.
Majd mikor az a számlálhatlan sok juh átmegyen a tulsó partra azon a keskeny hidon: én is csak aztán folytatom a mesémet.
Forrás: http://mek.oszk.hu/
Sajóvölgyi eredeti népmesék
